Miskolc-Martin-kertváros

Miskolc- Martin- Kertvárosról

Miskolc- Martin-kertváros, vagy régebbi nevén Martintelep, kertvárosi övezet a Belváros és Szirma között. A telep kialakulásakor Hejőcsaba határához tartozott és csak 1935-ben csatolták Miskolchoz.
Ellentétben sok más, a város szélén álló, külön településnek tűnő városrésszel Martintelep sosem volt önálló község.
Elsőként 1908-ban említették Martin Károlynak a rendezőpályaudvar melletti birtokaként. Martin Károly a miskolci tűzoltóegyesület alapítója és első parancsnoka volt, nevét a városrészben utca is viseli.
1944.június 2-án az USA légierő a Frantic Joe hadművelet keretében bombázta a Tiszai pályaudvart és a rendező pályaudvart; közelsége miatt Martintelep is nagy károkat szenvedett a támadás során. Az egész városban 206-an haltak meg és 420-an sebesültek meg.A lakóknak az utóbbi időkben nem tetszett a "Martintelep" elnevezés, mivel a "telep" szó pejoratív felhangokat hordoz, ezért 2002.szeptember 5-én hivatalosan is Martin-Kertvárosra változtatták a nevét, de az új név csak nagyon lassan terjedt el, az ott lakókon kívül senki nem hívja így.Martin-kertváros a város egyik legbékésebb lakónegyede.

Megközelíthetősége


Miskolc belvárosából a Búza térről a 3, 3A és a 23-as jelzésű autóbuszokkal közelíthető meg.
A Miskolc város peremén elhelyezkedő városrész az M30-as autópályáról, illetve a Miskolc várost elkerülő autópályáról a Déli lehajtónál letérve Miskolc-Szirmán keresztül közelíthető meg.
Martin-Kertváros címere

Miskolc városról/http://www.miskolc.hu

Miskolc Északkelet-Magyarországon található, az ország harmadik legnépesebb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Hazánk hét regionális központjának egyike: Észak- magyarországi Régió.
A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. Területe 236,68 km2, ebből 58,02 km2 a belterület és 178,66 km2 a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km.
Miskolc és környéke egyike Európa legrégebb óta lakott területeinek. A középkorban kereskedőváros volt, mivel fontos kereskedelmi útvonalak mentén épült.1365-től bír városi ranggal, melyet Nagy Lajos királytól kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult, a szocialista időszakban pedig az ország egyik legjelentősebb iparvárosa volt.A rendszerváltás óta - sok más volt iparvároshoz hasonlóan - kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni.A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt. A nemzetség 1312-ben Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben, ezért a király elvette tőlük, és a Széchy-családnak adományozta a birtokot.Miskolcot Nagy Lajos király városi rangra emelte, mezővárossá nyilvánította, ezzel egy időben a diósgyőri koronauradalomhoz csatolta. A település gyors fejlődésnek indult, azonban 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették, a hódoltság alatt pedig a fejlődés visszaesett.Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban.Miskolc már a középkorban kereskedőváros volt, mivel fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinva patakon tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A Bükkben üveghuták és vashámorok megjelenését elősegítette, hogy a környező vidék fában igen gazdag.A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzetnek és a vasútvonal megépülésének köszönhetően. Diósgyőrben nagykohó épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre. A város szocialista nehézipari központtá fejlődött, mely az 1980-as években tetőzött. Ekkor a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát.A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban. Miskolc gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek.A 2000-es évek elejére Miskolc túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, logisztikai központok és szinte valamennyi hipermarket több üzletét nyitotta meg a városban. ( Bosch csoport, Shinwa konszern, szinte valamennyi hipermarket több üzletével (TESCO, CORA, AUCHAN, METRO,OBI, PRAKTIKER, PENNY MARKET, ALDI, LIDL, BRICOSTORE,BAUMAX ÁRUHÁZ, MEDIA MARKT, Deichmann Cipőkereskedelmi Kft. A városvezetés tudatosan igyekezett erősíteni Miskolc idegenforgalmi és kulturális szerepét. A legnagyobb lendületet a városnak az M3-as autópálya megépülése jelentette. Jelentősen javította a város elérhetőségét az M30-as autópálya megépítése, mely az M3-as autópályát Miskolccal összekötő gyorsforgalmi út. 2004 decemberében már egészen a 3-as főút miskolci kivezetőjéig el lehetett rajta jutni. Ezzel egyidőben megépítették a Miskolcot elkerülő 304-es főutat, a 3-as főút és Miskolc-dél autópálya- csomópont között. Ennek használatával az autópályán érkezőknek nem kell a belvárosba behajtaniuk ahhoz, hogy a Martin-kertvárosba jussanak, mivel az első körforgalomnál jobbra térve, Szirmán át is eljuthatunk a Martin-kertvárosba.

 






© 2010-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.